A mudra szanszkrit szó. Jelentése pecsét, jel, szimbólum, szimbolikus gesztus, de az öröm adományozójaként is fordítják. Tágabb értelemben fizikai, energetikai, pszichoenergetikai, pszichikai és pszichomentális egyensúlyt teremtő, a testáramkörökön keresztül ható ujj-jóga. 5000 éve született a hindu jógarendszerek (hatha-jóga, kundalini-jóga, tantra-jóga) módszereként. Később a buddhista irányzatok is használták szertartásaik, rítusaik, beavatások alkalmával.
A keleti kultúrákban (India, Kína, Japán, Tibet, Indonézia), vallásos gyakorlatban (hinduizmus, buddhizmus) gyakran találkozhatunk a kézgesztusokkal, az istenség előtti fogadalomtétel, az isteni világgal való kapcsolat, a tisztítás, a könyörgés, az ima, az áldás, a felszentelés, valamint a szellemi tevékenység és a meditáció kézpozitúráival.
Késmárki László legújabb – hiánypótló – könyvében 3130 mudrát mutat be. Megismertet az ájurvédában használatos mudrák mellett a jóga tradíció (Mudra Vigyan) rituális kéztartásaival, az indai tánc mudráival, a tantrikus ujjtartásokkal, a japán buddhista (Vajrayana, Mantrayana) tradíció rituális és meditációs kéztartásaival, az istenszolgálat kézpozícióival, a japán ezoterikus buddhizmus (Shingon) mudráival, a tibeti és a thaiföldi buddhista mudrákkal (pl. Tibeti Fehér Tara meditációs kéztartásaival), taoista gyógyító és mágikus praxis mudráival, a I-ching 64 trigramjának ujjpozícióival, a zsidó-keresztény kultúra ujjtartásaival, a kabbalista kéztartásokkal (szefirákat behangoló mudrákkal; mester-mudrákkal), gyógyító és önfejlesztő kéztartásokkal.
Bemutatja ezek kultúrtörténeti hátterét, jelentését, használatát, helyes végzési módjukat; testi, lelki, mentális és spirituális hatásukat; a mudrákhoz tartozó mantrákat.